Kutasi Mihály: A szalma háziipari feldolgozása Kőrispatakon, 1974. című dolgozata nyomán
Kezdetben a szalmafonatból csak kalapokat varrtak. Leginkább csak saját szükségletükre. A varrást kézzel végezték. A kalapot egy fából faragott boton varrták. A bot nagysága különböző lehetett, attól függően, hogy mekkora kalapot akartak varrni. A bot olyan alakú, mint a kalapnak a felső része, vagyis a feje.
A varráshoz jó minőségű siritett-cérnát (kendercérna) használtak.
A kalapvarrás a kalaptető készítésével kezdődött. A botot egy asztalra helyezték, és azon hozzáfogtak varrni a kalaptetőt, mégpedig úgy, hogy a fonat végéből kétrét tűrtek egy 4-5 cm hosszúságú részt és ennek a széleit összevarrták. Tovább a varrás ekörül haladt körbe. A fonat széleit egymásra helyezve varrták össze. Amikor elkészült a kalaptető, akkor az utolsó sor fonatot letűrték és folytatólagosan rávarrták a kalapfőt. Varrás közben egy sulyokkal megütögették a megvarrt részt, hogy jobban a bothoz simuljon. A kalapfő elkészülte után az utolsó kör fonatot feltűrték, és hozzáfogtak varrni a kalap karimaját az asztalon. A karimát addig varrták, amíg elérte a megfelelő nagyságot.
A kalapvarró-gép hasonlít a ruhavarró-géphez, de a szalmakalapot varró gép egy szállal ölt. Alul a hajó helyén egy hurokhányó található, amely miután a tű átszúrta a fonatot, és a cérnát átvitte, azt meghurkolja, hogy a varrás ki ne bomoljon.
A kalapvarró-gépet is lábbal hajtják. A gépasztal középső részén egy négyszög alakú lap (30×40 cm.) van kivágva, hogy a kalapot könnyen lehessen varrás közben elhelyezni.
A varrás a fonat kötési irányával ellenkező irányban halad, mert így nem húzódik össze a fonat. A karima szélén a fonatot duplán varrják, hogy tartósabb legyen.
Kőrispatakon a következő férfi- és női kalapmintákat varrták és varrják:
- a) Férfikalapok: kiscsibi, nagycsibi, sapkakalap, vagy simléderes, férfikalap, bukkosfëjű, cowboykalap és gazdaköri-kalap
A csibikalap teteje beütött, a karima hátsó része feltűrt az alsó része pedig letűrt. A kalaptető kerek. A kiscsibi és a nagycsibi között csak méretbeli különbségek vannak. A kiscsibi és a nagycsibi közös neve a csibikalap. A csibikalapot sima-hetes fonatból szokták varrni.
A sapkakalap vagy simléderes olyan, mint egy fejhez simuló sapka. A kalapfő elülső részére simléder (sapkaellenző) van varrva, szintén fonatból.
A férfikalap teteje beütött, a kalapfő ovális alakú, a karimája 5-6 cm. szélességben van varrva egész körben. Sima-tizenegyes fonatból szokták varrni.
A bukkosfejű kalap ugyanolyan mint a férfikalap, csak a kalapfő is két helyen be van ütve, azaz bukkja van.
A cowboykalap, mint a neve is mutatja ugyanolyan mint a cowboyok kalapja, azaz a teteje és a kalapfő kerek, a karimája széles és két oldalt fel van tűrve(hajlítva).
A gazdaköri-kalap a legeredetibb férfi-kalapminta Kőrispatakon. A kalapfő csonkakúp alakú és a karimája is egészen körbe van varrva. A karima széle, 10-15 cm.
- b) Női-kalapok: gombakalap, rigókalap, vagy beütöttfejü, kajlakalap vagy
A gombakalapnál a kalapfő szintén csonkakúp alakú, mint a gazdakörinél, csak nem olyan magas. A karima is kör alakú.
A rigókalap vagy beütöttfejü feje ovális, a tető beütött, a karimája pedig vízszintesen kör alakúra van varrva. A karimát a préseléssel csatornássá (hullámossá) préselik.
A kajlakalap vagy lebúj csonkakúp alakú, a karimája széles és két oldalt letűrt. A karima széle 2-3 cm. szélességben buggyos, azaz lefelé hajló.
A szalmakalapok préselése. A kajlakalap kivételével mindenfajta szalmakalapot préselni szoktak. A préselés arra szolgál, hogy a varrásnál a fonatszálak jól egymáshoz simuljanak, a kalapok megkapják a végleges formájukat és a megfelelő nagyságot.
A préselést egy, külön erre a célra, gyárilag előállított kalappréssel végzik.
A kalapprés a következőképpen működik:
A sajkát (formát), amelynek a belső fele a kalap alakjának megfelelően van kiképezve, felfelé fordítva belehelyezik a présasztalba beszerelt formatartóba és alulról gázlánggal addig melegítik, ameddig a sajka sercegni kezd. Amikor így felmelegedett a sajka, akkor beleteszik a szalmakalapot és a présfejet, amelynek az alsó részéhez egy gumikalap van ráerősítve tizenkét csavarral. A gumikalapba vizet pumpálnak, majd rászorítják a formára a préskapcsolókkal. A hő hatására a présfejben lévő víz egy része gőzzé válik a formához préseli a szalmakalapot. A nyomást egy nyomásmérővel mérik, amely a présre fel van szerelve. A női kalapokat általában 4-5 atmoszféranyomás alá a férfikalapokat pedig 9-10 atmoszféra nyomás alatt préselik. Ha nem elég a nyomás, akkor egy vederből még egy pumpa segítségével vizet pumpálnak a présfejbe, mindaddig, amíg elérik a megfelelő atmoszféra nyomást. A kalapot csak egy-két másodpercig kell a présben tartani. A nagy nyomás és a hő hatására így is megkapja a megfelelő formát.
A sajkák alumíniumból vannak öntve, és alakjukban annyifélék, ahányféle kalapot készítenek a fonatból. A nagyságukban is különböznek a formák, a kalapok nagysága szerint vannak számozva, 51-től 57-ig.
A kalapok díszítése. A kalapok díszítése festett szalmával, illetve fonattal (lukas, recés, cakkeny) történik, vagy mintás fonattal, amelyet belevarrnak a kalapokba. Ezen kívül még fel szokták szalagozni is a férfikalapokat.
A szalaganyagot az üzletből vásárolják. A szalag színe minden esetben barna. A kalap bal oldalára a szalagból csokrot kötnek, amelyet szalagcsokornak neveznek. A szalagozást a préselés után végzik.
A gazdaköri-kalapra a szalagot koszorú fonatból teszik. Ezt gurtninak nevezik. A gurtnit recéből is szokták tenni, így olcsóbb a kalap.
A női-kalapokat nem szokták felszalagozni. Azt az díszíti fel, aki megveszi, mindenki a saját ízlésének megfelelően.