Hagyományos nemzeti kalapok: a Panama kalap
A kalappálma Dél Amerikában őshonos elsősorban Ecuadorban, Peruban, Boliviában és Panamában. Nedves, árnyékos helyeken nő, rövid hajtástengelye a földben él, hatalmas tőleveleinek levélnyél hosszúsága elérheti a 4métert, a tenyeresen tagolt legyezőszerű levéllemez átmérője 1,5 m is lehet. A tudományos nevén Carludovica palmata több szempontból is rendkívüli növény.
- A nemzetségneve a híres spanyol uralkodó IV. Károly (Carlos) és hitvese Ludovica királynő nevének összevonásából született. Kevés növény büszkélkedhet királyi pár keresztszülőkkel.
- Igazi különlegesség a növény virágzata is. A megporzást követően a termős virágokban narancssárga-vörös bogyótermések fejlődnek, melyek a torzsa külső részével összenőve a torzsa csúcsától kifelé hajolva színes szalagokként leválnak a virágzati tengelyről.
- A Carludovica palmata levélnyél és levéllemez rostja adja valószínűleg a földkerekség legfinomabb növényi rostját az un „fátyol szalmát”, melynek közismertebb neve Toquillas szalma. A „fátyol szalmát” már az inkák is feldolgozták. Öltözékeiket szőtték belőle és a hódító spanyolok egykor csak ámuldoztak a szőttesek finomságán. A növényi rostból kézi technikával készült szövetek textúrája gyakran a ruhaszövetek textúrájánál is finomabb. Sokáig azt hitték, hogy a ruhadarabok denevérbőrből készülnek. A pálma rostjából készült kalap pedig idővel a hódítók és telepesek körében lett igazán népszerű, hiszen szellős, könnyű mégis ellenálló, a jól megfont kalapok még a vizet sem engedik át.
Az Ecuadorban készült kalaptípus elterjedésében fontos szerepet játszottak a XIX.-XX. század olyan eseményei, mint a kaliforniai aranyláz, a spanyol–amerikai háború, a Panama-csatorna építése. Eloy Alfaro volt az első kiváló üzletember és politikus, aki “Montecristis” illetve “sombreros de paja toquilla” néven kezdte forgalmazni szélesebb körben a később Panama-kalap néven elterjedt fejfedőt. Hogy az ecuadori fejrevaló máig megingathatatlanul viseli a Panama-kalap nevet, az valószínű Teddy Rooseveltnek köszönhető. Amikor a Panama-csatorna épült a huszadik század elején, ez a kalap a forró, párás környezet miatt nagyon népszerű volt az építkezéseken, ahová Roosevelt is többször ellátogatott. Itt kapott ajándékba egy ecuadori pálmakalapot, de nem ismerve annak származási helyét, „Panama-kalapnak” nevezte el és ezután egész életében viselte.
A pálmalevelekből készített Panama-kalap valójában tehát Ecuadorból származik és a Panama-Csatorna építésekor kapta ma használt nevét. A világos színű kalap 2012 óta a világörökség része. Háromszáz éve készítik változatlan technológiával Ecuadorban az Egyenlítő vidékén az Andok magas hegyláncai között. A legnagyobb mennyiségben a 2.550 m magasan fekvő hangulatos, Cuencában, amely kellemes éghajlata és olcsó árai miatt újabban az amerikai és kanadai nyugdíjasok egyik kedvelt helye.