HIMMELI – FINNORSZÁGBAN
PAJAKI – LENGYELORSZÁGBAN
Finnországban és Lengyelországban is évszázadok óta készítenek geometriai mintájú, felakasztható díszeket, melyek eredendően áldozatok voltak az isteneknek a bő termésért.
Finnországban himmelinek, Lengyelországban pajakinak hívják. A kutatók nem tudják biztosan a készítésüknek az eredetét és kezdetét. A himmeli szó feltehetően a német Himmel (menny) szóból ered, melynek eredete az ónémet Himinnre (menny, égbolt) vezethető vissza. Hagyományosan az asztal fölé akasztották az aratás után, ezzel biztosítva a következő évben is a bő termést: minél bonyolultabb a himmeli szerkezet, annál biztosabban reménykedhettek a jó termésben. A legszebb himmelik idővel a karácsonyi dekoráció részévé váltak.
A himmelit gondosan válogatott szalmaszálakból készítették, általában oktaéder, nyolc oldalú poliéder formában. A szalmaszálaknak hibátlannak, egyenesnek, egyforma méretűnek, szép színűnek és megfelelő átmérőjűnek kellett lenni, hiszen ez biztosította a sokszor 8-10 emeletes szerkezet tartósságát és szépségét, illetve az isteneknek történő áldozati tárgyakhoz, állatokhoz, gyümölcsökhöz hasonlóan ez volt az aratás legszebb, legtökéletesebb és hibátlan gabonája. Himmeliket ma is készítenek Finnországban, mint az agrár hagyományok mai emlékeit, és ezek a díszek szerves részei lettek a modern karácsonyi ünnepnek.
Elfelejtve a mezőgazdasági előzményeket, hogy a tárgyat eredendően áldozatként, hálából készítették, a maga minimalista, letisztult, egyszerű geometriai vonalával, a modern belsőépítészet és design sokat használt és variált tárgya lett, lámpa, virágtartó, dísz is készül belőle, s az anyaga lehet bármilyen üreges anyag, fém réz, nád, bambusz, de még fahéj is.
A felakasztott és a levegő által mozgásba hozott himmelik gyönyörködtetik a szemet és örömet szereznek minden érzékünknek.
A lengyelországban készített pajakik a rájuk komponált színes papír vagy fonal díszekkel hívják föl magukra a figyelmet.