Búzakoszorú
Búzakoszorúk viszik a Szalma-Kincs-Tár hírét Sokszor éreztem úgy, hogy a Míves Tojás Múzeumnak mennyivel könnyebb dolga van, hiszen mindenki tudja mi az a tojás és, hogy a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódik, a szalma pedig sajnos leginkább csak a tarlón hagyott szalmabálákat juttatja az emberek eszébe. Ezért is olyan szívmelengető, ha a látogatók csodálkozó arcát látjuk és elismerő szavaikat halljuk amikor rácsodálkoznak a Szalma-Kincs-Tár gyűjtemény sok különleges darabjára. De ez a tévhitem idén nyáron véglegesen megdőlt. A legforróbb nyári napok egyikén Boldog faluból keresett meg egy házaspár a helyi gazdák nevében, és a Szalma-Kincs-Tárra hivatkozva egy nemrégiben felállított út menti keresztre kértek tőlem méltó aratókoszorút. (Ismerték a régi szokást, aratás után búzafonattal díszítették a kereszteket, hálából a jó termésért.) Igen megtisztelő volt a kérés amelyben az is benne volt, hogy az ő búzájuk is része legyen a kompozíciónak. Hoztak is egy nagy kévét, amelynek nagy része az országos átlagnak megfelelően sajnos csak…
Tárlónyitogató 16.
Szalma ékszerek Afrikából A Szalma-Kincs-Tár gyűjtemény különleges tárgyait bemutató kisfilm sorozatunk utolsó darabjához érkeztünk. Amikor ajándék ékszert vásárolnak, gondoljanak ezekre a gyönyörű szalma nyakláncokra, karperecekre és örüljünk, hogy a szegény ember is megtalálta a maga „aranyát” a szalmában.
Tárlónyitogató 15.
Modern kolostormunkák A kolostormunka (más néven apácamunka) olyan vallásos kegytárgy, amelyet szerzetesnők készítettek a barokk korban és a későbbiekben is, míg a szalma mint anyag a népi iparművészetben és bizonyos intarziás díszítésekben (például bútorokon, dobozokon, képkereteken) jelenik meg. A kolostormunka jellemzői Készítők: Főként zárdákban élő szerzetesnők alkották a személyes áhitat vagy templomok számára. Díszítés: Gyakran használtak sodort fémszálakat (polion), selymet, bársonyt, gyöngyöket és üvegpasztát. Központi elem: Egy-egy szentkép, ereklye vagy viaszból készült másolat köré épült a finom díszítés.